Hotel Bosei: Egy nem tipikus bécsi szálloda
Gyanús volt, hogy valamit elfelejtettem megírni az őszi bécsi látogatásunk kapcsán, s amikor a kezembe akadt egy, az íróasztalom papaírhalmai között lapuló jegyzet, rá is jöttem, hogy mi az: a szálloda.
Nem kell megijedni, nem írok minden szállásról, ahol megfordulok, csak azokról, amiket valamiért érdekesnek vagy hasnak találok.
Itt a blogomon eddig az Bad Blumau-i „Hundertwasser”, a mestrei Adria, és bécsi Doppio került terítékre.
Jó, hogy kezembe akadt a fentemlített cetli, így nem marad ki az ugyancsak bécsi Hotel Bosei, hátha valamikor valamelyikőtöknek még jó jön, ha tud róla.
Szóval a Nick Cave-koncert és a Bécsi-erdő kapcsán kerestem szállást az osztrák fővárosban, először a Doppiót néztem meg, de mivel annak valamiért igencsak felment az ára, valami helyettesítő után kutakodtam.
Olyanban gondolkodtam, ami autóval jól megközelíthető, van parkolója. Az nem probléma, ha nem a belvárosban van, de legyen kéznél tömegközlekedés, legyen kényelmes, tiszta, csendes, és a fapados szintnél egy fokkal jobb legyen.
Így akadtam rá a Boseire, amelyet igencsak jó áron kínált a Booking.com, és habár a kommentárok között akad egy-két lehangoló is, összességében vállalhatónak tűnt egy a kis rizikó.
A helyszínen hamar kiderült, jó lóra tettük.
A Bosei egyik előnye, hogyha az A1-es autópálya felől érkezünk Bécsbe, nem kell bemennünk a sűrűjébe, a szálloda ugyanis az „innenső” oldalon van, jó pár kilométerre a belvárostól, egy közepes karban levő rekreációs- és diákövezet, illetve egy golfpálya szomszédságában.
A szálloda valószínűleg szebb napokat is látott már, de teljes mértékben vállalható: tágas és kényelmes szobákat, ingyenes és hatalmas parkolót és kellemes, csendes környezetet kínál.
A tiszta szobában az ingyen wi-fi mellett bőséges rakodóterek, teafőző és apró ajándékok vártak, a fürdőszobába bőkezűen bekészítettek mindenféle egyszerhasználatos tubust és kenceficét.
Mi kellene még?
A Bosei igazi sallangmentes üzleti szállás: nincs wellness részleg és ilyesmi, nem kötelező a reggeli.
Négycsillagos szállodaként van persze ilyen-olyan szolgáltatás, de nem nagyon erőltetik ezeket. A recepciónál a személyzet kedves, gyors és hatékony, tudják, aki ilyen helyre jön, azok nem szeretik bonyolítani a dolgokat, egyszerűen csak jót szeretnének aludni egy kényelmes ágyban. Azt pedig megkapják
A viszonylag nyomott árért a legnagyobb kompromisszum a közlekedés, de ezt is nézőpont kérdése.
Én ha utazom valahova, kimondottan szeretek elvegyülni a helyiekkel a tömegközlekedési eszközökön, merthogy sokkal többet megtudok a városról, mint bármilyen vezetett városnézésen.
A Bosei közelében két lehetőség is van a belvárosba jutásra. Nagyjából ötperces séta a budapesti HÉV-hez hasonló WLB (erre is jó a sztenderd bécsi jegy) állomása, amely az Operáig visz, vagy menet közben átszállhatunk valami másra.
Valamivel messzebb van a 6-os metró állomása, de az sem több, mint egy kellemes negyedórás séta, ráadásul az út egy fura lakóövezet mellett halad el: zárt utcák mini telkein mini házak épültek itt, valami egészen meghökkentő módon.
Lényeg, félóra alatt vígan be lehet jutni a belvárosba.
Nagyjából éjfélig probléma nélkül „haza” lehet keveredni a belvárosból, utána viszont az éjszakai járatokkal már meglehetősen macerás az ideközlekedés.
Ha valaki a császárváros romantikájában akar lubickolni, lánykérős vagy nászutas fészket keres, akkor is vannak jobb választások, de egy hétvégi kiruccanáshoz vagy akár átutazó szálláshoz elkönyvelhetjük mint szóba jöhető szállásnak.
![Kilátás a szobából](http://blog21.hu/wp-content/uploads/2017/12/DSC_0009.jpg)
Szobánk ablaka egyébként egy golfpályára nézett, így ha szerencsénk van, ilyen képeket tudunk feltenni a Facebookra, ismerőseink meg irigykedhetnek feszt.
Szólj hozzá!