Mi változott 2017. január 1-én? (összefoglaló)

A Magyar Táviati Iroda (MTI) az új év első napján több hírben foglalta össze a mai nappal életbe lépő új jogszabályi változásokat. Ezeket gyűjtöttük össze.

Nő a kétgyermekesek adókedvezménye, a nyugdíj, a rendőrök és a katonák, a közfoglalkoztatottak bére

Több jogszabály módosul január 1-jével: emelkedik a kétgyermekesek által igényelhető adókedvezmény, 1,6 százalékkal nő a nyugdíj és tovább nő a rendőrök és a katonák, valamint a közfoglalkoztatottak bére.

Január 1-jétől 350 ezer kétgyerekes család adókedvezménye emelkedik, havi 30 ezer forintra. A frissen házasodottakat is érinti a január 1-jével életbe lépett változás, ha viszonylag hamar jön a gyermek. Ők eddig a két évig járó “elsőházas” adókedvezményt vehették csak igénybe, de január 1-je után a szabályok módosulásával, ha 2 éven belül jön a baba, párhuzamosan az első gyermekkel járó adókedvezményt is felhasználhatják.

A nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet értelmében 1,6 százalékkal kell emelni a január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugdíjat, illetve egyebek mellett az árvaellátás, a szolgálati járandóság, az özvegyi járadék, a rokkantsági ellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs ellátás és a vakok személyi járadékának összegét.

A belügyi illetményemelés érinti a rendőröket, a tűzoltókat, a büntetés-végrehajtási dolgozókat, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a titkosszolgálatok hivatásos tagjait. A 2015 júliusától indult rendvédelmi életpályamodellnek köszönhetően először 30 százalékkal nőtt az érintettek bére, amelyet évente újabb 5-5 százalékkal növelnek, így összességében 2019-ig átlagosan 50 százalékos béremelés valósul meg.

2015-től a rendőrök életpályamodelljéhez hasonlóan honvédelmi életpályamodellt alakítottak ki, ennek keretében először ugyancsak 30 százalékkal nőtt, majd 2019-ig évente 5-5 százalékkal emelkedik a katonák illetménye.

Életbe lépett a honvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszere, amelyben azoknak, akik legalább 10 éve szolgálják a hazájukat, de önhibájukon kívül baleset vagy betegség miatt alkalmatlanná válnak a feladatuk ellátására, további foglalkoztatási lehetőséget kínálnak, vagy ha ez az egészségi állapotuk miatt nem lehetséges, károsodási járadékra válnak jogosulttá. A rendvédelmi területen is bevezetnek ilyen járadékrendszert.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelkedik a jelenlegi 101 480 forintról.

Újabb tevékenységeknél kötelező az online kassza

Tíz új tevékenységi körben kötelező online pénztárgépet használni január 1-jétől.

Az értékesítésről, illetve a nyújtott szolgáltatásokról pénztárgéppel kell nyugtát kibocsátaniuk a gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenységet; gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmet, -javítást; plasztikai sebészeti tevékenységet; diszkó-, táncterem-működtetést; textil-, szőrmemosást, -tisztítást, vegytisztítást, vasalást végzőknek, illetve a masszőröknek, a fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, a fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak.

Az online kassza használatára újonnan kötelezettek gépenként 50 ezer forintos állami támogatást kaphattak, ha december 31-éig beüzemelték az új műszaki paraméterekkel bíró pénztárgépet.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján megtalálható tájékoztatás szerint az áfatörvény lehetőséget ad arra, hogy az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodjon, akkor mentesül a gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Ebben az esetben azonban a vállalkozó köteles valamennyi kibocsátott számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóságnak.

Több közteher mértéke csökken

Január elsejétől több lakossági és vállalati adó és más közteher mértéke is csökken, nő a minimálbér és a szakmunkás bérminimum.

A legnagyobb mértékű csökkenés a baromfihús, a tojás és a friss tej forgalmi adóját érinti, az áfa e termékekre egységesen 5 százalék lesz. A fogyasztók ennek hatására legalább 17 százalékos árcsökkenésre számíthatnak e termékeknél, de egyes az MTI által megkérdezett élelmiszerláncok ennél is nagyobb ármérséklést ígértek.

Az áfa az internet-előfizetésre is csökken, 18 százalékra. Az éttermi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra a vendéglátás áfakulcsa szintén 18 százalék lesz az idén, és jövőre 5 százalékra csökkenhet.

A januárban életbe lépett szabályozások kedveznek az első házasoknak is, a havi ötezer forint a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is, a módosítás visszamenőleges hatályú, így az új szabály már a 2014. december 31-ét követően megkötött frigyek esetében is alkalmazható.

Emellett adómentes lett a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is, így ha a szülő kisgyermeke bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes.

A kormány és a szociális partnerek között tavaly novemberben létrejött megállapodás alapján az idén a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek, majd 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő, és legalább 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Ennek megfelelően 2017 január elsejétől az alapbér kötelező legkisebb összege havi 127 500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 161 000 forint.

Vállalati oldalon a társasági adó mértéke egységesen 9 százalékra mérséklődik a korábbi 19, illetve 10 százalékról, valamint a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2 százalékponttal, 14 százalékra csökken.     Januártól csökken a vállalkozó által fizetendő közteher mértéke, a dolgozói juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó – 1,19-szeresről – 1,18-szorosra mérséklődik, így akár ennyivel magasabb összegű cafeteria-keretet biztosíthat dolgozójának a vállalkozó.

A NAV teszi közzé a dohánytermékek kiskereskedelmi árát

A jövedéki törvény január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a dohánygyártmányok adójegyéről lekerül a kiskereskedelmi eladási ár, így azok csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett áron lesznek értékesíthetők.

Az adóhatóság az MTI megkeresésére közölte: az árközzétételi kötelezettséggel érintett dohánytermékek kiskereskedelmi eladási ára hetente legfeljebb kétszer változhat.

A NAV által közzétett árak hatályba lépésének napja – függetlenül attól, hogy az esetleg munkaszüneti nap – hétfő vagy csütörtök lehet. Ezeket a kiskereskedelmi eladási árakat az ár alkalmazhatóságának kezdőnapját megelőző munkanapon – hétfői hatályba lépés esetén péntek, csütörtöki hatályba lépés esetén szerda – 12 órától teszi közzé honlapján a NAV.

Árváltozás esetén három különböző listát tesznek közzé. Az adott napon alkalmazható hatályos kiskereskedelmi eladási árak listáját a kiskereskedelmi forgalomban lévő valamennyi termékről, a kizárólag az árváltozással érintett termékek adatait tartalmazó listát, valamint a korábban közzétett adatok listáját, feltüntetve rajta azt, hogy a korábbi kiskereskedelmi eladási ár milyen végső időpontig alkalmazható – jelezte a NAV.

Amennyiben nem történik árváltozás, az adott lista nem frissül.

A dohány-kiskereskedelmi ellátónak legkésőbb március 1-jéig még átadható kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójeggyel ellátott dohánygyártmány is, de április 1-jétől kizárólag zárjeggyel ellátott dohánygyártmány bocsátható forgalomba, amelyről a kiskereskedelmi eladási áron kívül lekerül a kiszerelés és az adómérték kód is.

A szabályok a trafikosok esetében azt jelentik, hogy január 1-jétől előfordulhat a kiskereskedelmi forgalomban eladási árat tartalmazó adójeggyel, kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójeggyel és 2017. április 1-jétől zárjeggyel ellátott dohánygyártmány is – hívta fel a figyelmet a NAV.

Tovább csökken a bankadó

Az ágazati adó felső kulcsa 3 bázisponttal, 0,21 százalékra mérséklődik.

Az adó alapját az adóévet megelőző második adóévi beszámoló figyelembevételével kell megállapítani. Az adó felső kulcsának mértéke 2016-ban 0,24 százalékra csökkent 0,53 százalékról.

Az elfogadott adótörvények szerint a bankadó 2017-ben és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után az ideivel megegyezően 0,15 százalék.

Öt kulturális intézmény szűnt meg

Több kulturális intézmény – a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI), a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA), a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (NKAI), a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (Forster Központ), valamint az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont (Eszterháza Központ) – is megszűnt 2016. december 31-én.

Az NMI jogutód nélkül szűnt meg; muzeális és közművelődési feladatait, a Kulturális Közfoglalkoztatási Programhoz kapcsolódó jogait és kötelezettségeit, továbbá az EU-s forrásból finanszírozott, folyamatban lévő pályázatokkal, valamint folyamatban lévő és fenntartási kötelezettséggel terhelt projektekkel kapcsolatos közfeladatait a Lakitelken működő Alapítvány kizárólagos tulajdonában álló NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. látja el.

A MaNDA digitalizálási feladatait, a közfoglalkoztatói státuszához kapcsolódó jogait és kötelezettségeit, valamint az EU-s forrásból finanszírozott, folyamatban lévő és fenntartási kötelezettséggel terhelt projektjeit a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. vette át.

Az NKAI beolvadás útján jogutódlással szűnt meg, általános jogutódja az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő. Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladat- és hatáskörök, valamint az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a közfeladat átvevője a Pest Megyei Kormányhivatal.

A Forster Központ jogutódlással szűnt meg. A központ által ellátott, a kulturális örökség nyilvántartásával, a kulturális javak védelmével és a műtárgyfelügyelettel, a világörökséggel, a nemzetközi ügyekkel, az állami elővásárlási jog gyakorlásával, a tudományos gyűjtemények kezelésével, kutatószolgálat működtetésével, a kulturális örökségi értékek osztályozásával, a tanácsadói testületek működtetésével, a kulturális örökség védettségével kapcsolatos tudományos előkészítéssel, valamint a kulturális örökségvédelmi szakértői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat a kulturális örökség védelméért felelős miniszter látja el.

A Forster Központ által fenntartott Magyar Építészeti Múzeum fenntartói feladatait a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vette át.

A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. (Budavári Kft.) január 1-jétől közfeladatként ellátja a nagyberuházások régészeti előkészítését és koordinálását, az előzetes régészeti dokumentáció készítését, próbafeltárás végzését, valamint a jogszabályban meghatározott régészeti feladatokat; a feltárások szakmai irányelveinek és protokolljainak kidolgozását, továbbá a régészeti örökség felkutatásában való közreműködést.

Szintén a Budavári Kft. végzi a Forster Központ megvalósítása alatt álló egyes kiemelt nemzeti örökségvédelmi programok fejlesztési feladatait; a létesítménygazdálkodási és az ingatlanok fenntartási, üzemeltetési, hasznosítási feladatait; a kulturális örökség kezelésével kapcsolatos információk nyújtásával, hasznosítási, pályázati tanácsadással és közreműködéssel, fejlesztéssel, felújítással kapcsolatos tanácsadással, tervpályázati eljárás lebonyolításával összefüggő feladatokat.

A Budavári Kft. vette át a veszélyeztetett műemlékek helyzetének konszolidálásával, hasznosítási javaslatok készítésével kapcsolatos, valamint a kulturális örökség fejlesztési programjainak kidolgozásával, nyomon követésével összefüggő feladatokat; a kulturális örökségre alapozott projektek kidolgozását, megvalósítását; a vagyonkezelt ingatlanokra vonatkozóan a közgyűjteményi feladatokat, továbbá múzeumi, közművelődési és más kulturális szolgáltatások nyújtását.

Ezekhez a feladatokhoz kapcsolódóan a Forster Központ által benyújtott, folyamatban lévő vagy lezárult EU-s pályázatok, a központtal megkötött uniós támogatási szerződések és az ezekkel kapcsolatosan megkötött együttműködési megállapodások, konzorciumi szerződések tekintetében a központ jogutódja a Budavári Kft.

A nyilvántartásokhoz szükséges szoftverek és virtuális szerverek üzemeltetését és fejlesztését a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. veszi át. Ez a feladatellátás nem terjed ki a kulturális örökségvédelmi törvény szerinti nyilvántartások adatainak tulajdonjogára, ezek fölött a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.

Több projektben a Forster Központ jogutódja a Miniszterelnökség.

A Magyar Építészeti Múzeummal kapcsolatos feladatok, a humán erőforrás, költségvetési források és eszközök és a folyamatban lévő ügyek átvételéről az MMA, a Miniszterelnökség és a Forster Központ közfeladat-ellátási megállapodásban rendelkezett.

A Miniszterelnökséggel kötött megállapodásokban a Millenáris Tudományos Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. a Forster Központ jogutódja.

A központ által végzett régészeti feltárások esetében a központ mint a feltárási engedély vagy a bejelentés tudomásul vételének jogosultja helyébe jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szervként a Budavári Kft. lép.
A Forster Központ által szakmai tanácsadó testületként működtetett Kulturális Javak Bizottsága, az Ásatási Bizottság és a Műemléki Tanácsadó Testület tagjainak jogviszonya folyamatos, a testületek tevékenységének folytatásáról a miniszter gondoskodik.

Az Eszterháza Központ feladatait – közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel – jogutódlással a NISTEMA Kereskedelmi és Szolgáltató Nonprofit Kft. látja el. A jogutódlás kiterjed valamennyi, az Eszterháza Központ által ellátott feladatra, jogosultságra és kötelezettségre, továbbá valamennyi, az ezekhez kapcsolódó jogviszonyra, különösen az ezekkel összefüggő vagyoni jogokra és kötelezettségre, az ingó és ingatlan állományra, valamint az átvett feladatokat ellátó alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, munkaviszonyára, közalkalmazotti jogviszonyára.

Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Visszajelzés
wpDiscuz