Újabb mérföldkő a magyar-szlovén vasúti összeköttetésben


A magyar-szlovén villamosított vasúti összeköttetés Magyarország gazdasági helyzetét jelentősen erősíti – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Muraszombaton (Murska Subota), miután Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel felavatták a Pragersko-Hodos (Őrihodos) vasútvonalat.

Az európai vasúti törzshálózat részét képező 2013 novemberétől működő, 6-os számú, Mediterrán vasúti árufuvarozási folyosó Szlovéniát és Magyarországot is érinti, fejlesztése mindkét országnak kiemelt érdeke. A Pragersko-Őrihodos vasútvonal ennek a Mediterrán korridornak a része, a koperi kikötő és Magyarország közötti vasúti összeköttetés egyetlen, még nem villamosított szlovéniai szakasza volt.

A külügyminiszter kiemelte, hogy a korszerűsítés jelentős előrelépés Magyarország külkereskedelme számára, hiszen a közel-keleti és a távol-keleti export szempontjából kulcsfontosságú, hogy a koperi kikötőt most már sokkal gyorsabban el lehet érni Magyarországról. Magyarország exportja az arab országokba és Ázsiába eléri a 8 milliárd dollárt, ennek pedig jelentős részét a koperi kikötőn keresztül bonyolítja le. “Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy Magyarországról az áru milyen gyorsan éri el a koperi kikötőt – fogalmazott a miniszter.

A Mediterrán korridor vasúti árufuvarozási folyosó
A Mediterrán korridor

A tárcavezető elmondta, hogy Magyarország a koperi kikötő második legjelentősebb felhasználója, a forgalom 20 százaléka Magyarországhoz kötődik. “Évente a magyar vállalatok 170 ezer konténernyi árut forgalmaznak a koperi kikötőn keresztül” – hangsúlyozta.

A miniszter úgy véli, a beruházással Magyarország és Szlovénia jelentős mértékben megerősítette közép-európai logisztikai és tranzit szerepét. Egyrészt a Mediterrán vasútvonal összeköti Spanyolországot a magyar-ukrán határral, másrészt pedig – észak-déli irányból nézve – a balti államokkal.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia közösen kezdeményezték a Borostyánkő elnevezésű, az Adriától a Balti-tengerig tartó vasúti összeköttetés létrehozását. Ennek jegyében ma Magyarországon több vasúti fejlesztés is zajlik, többek között most villamosítják a Szombathely és Zalaszentiván közötti vasútvonalat – mondta.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Miro Cerar szlovén miniszterelnök (háttal, j), Peter Gaspersic, infrastruktúráért felelõs miniszter (j2), Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3) és Zoran Stancic, Európai Bizottság szlovéniai képviseletvezetõje (b) az Õrihodosról (Hodos) Muraszombatra (Murska Sobota) tartó vonaton, a Pragersko- Õrihodos (Hodos) közötti villamosított vasúti szakasz avatásán 2016. június 10-én. MTI Fotó: KKM / Burger Zsolt
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Miro Cerar szlovén miniszterelnök (háttal, j), Peter Gaspersic, infrastruktúráért felelõs miniszter (j2), Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j3) és Zoran Stancic, Európai Bizottság szlovéniai képviseletvezetõje (b) az Õrihodosról (Hodos) Muraszombatra (Murska Sobota) tartó vonaton, a Pragersko- Õrihodos (Hodos) közötti villamosított vasúti szakasz avatásán 2016. június 10-én. MTI Fotó: KKM / Burger Zsolt

A miniszter szerint a mai napon egy újabb összeköttetés jött létre Magyarország és Szlovénia között, ami újabb bizonyítéka a kiváló kétoldalú kapcsolatoknak, amit tovább akarnak fejleszteni. Kétszer kétsávosítják az M70-es autópályát, így legkésőbb 2019-re végig autópályán lehet közlekedni Ljubljana és Budapest között, valamint 2020-ig két új határátkelőhelyet is létrehoznak a két ország között, továbbá összekötik a villamos energia hálózatokat és a távvezeték rendszereket, szorosabbra fűzve a két ország együttműködését – fejtette ki Szijjártó Péter.

“Abban már nincsen vita, hogy Európa növekedési motorját Közép-Európa jelenti a jelenben és fogja jelenteni a jövőben is” – mondta, majd hozzátette, hogy ehhez ugyanakkor szoros közép-európai együttműködésre van szükség.

Miro Cerar szlovén kormányfő elmondta, hogy a 109 kilométer hosszú vágány korábban nem volt villamosítva, korszerűsítésével ezért lehetővé tették, hogy a koperi kikötőből még több áruforgalmat lehessen lebonyolítani Kelet-Európa felé. A kormány a koperi kikötő további fejlesztését és a második vasútvonal megépítését is tervezi – hangsúlyozta.

“A vasútvonalon 78 kereszteződést hoztunk létre, hogy a szerelvények akár óránként 170 kilométeres sebességgel haladhassanak a legmagasabb biztonsági intézkedések mellett” – mondta.

Cerár szerint a sikeres projekt lendületet ad a két országnak a további cselekvéshez.

A Pragersko-Őrihodos vasútvonal fejlesztése és villamosítása 465,5 millió euróba került, amelyből 231,1 millió eurót a Kohéziós Alapokból, a többit nemzeti önrészből fedezte a szlovén kormány. A vonal teherfuvarozásra és személyszállításra is alkalmas.

MTI / Blog21

 


Szólj hozzá!

Please Login to comment
  Subscribe  
Visszajelzés